A Zentai úti temető 44-és parcelláján, a Vergődő madár emlékműnél ma ökomenikus istentisztelettel és alkalmi beszéddel emlékeztek meg az 1944-es és 1945-ös áldozatokról. Gyivánovity Dániel, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke ennek kapcsán arról beszélt, hogy november eleje minden évben a csend, az emlékezés és a hála ideje.

„Ilyenkor mindannyian megállunk egy pillanatra, hogy felidézzük azokat, akik már nem lehetnek velünk. Virágot helyezünk el, gyertyát gyújtunk, és gondolatban újra elmondjuk mindazt, amit talán már nem mondhattunk el. A szeretet és az emlékezés köteléke azonban erősebb a múló időnél – velünk marad mindaz, amit tőlük kaptunk, és amit mi őrzünk tovább” – mondta Gyivánovity.

Szabadka Város Képviselő-testületének nevében köszönetet mondott az egybegyűlteknek, hogy ma eljöttek és vele együtt róják le kegyeletüket az ártatlan áldozatok emléke előtt. Kiemelte, hogy Szabadkának és az egész vajdasági közösségnek nem csupán a személyes gyász ideje ez, hanem közös történelmi fájdalmunk része is.

„Az 1944–45-ös megtorlások áldozataira emlékezünk, azokra, akiknek élete ártatlanul szakadt félbe, és akikért sokáig még imádkozni sem lehetett nyilvánosan. Családok vesztek oda, közösségek törtek meg, és hosszú évtizedekig hallgatás fedte a tragédiát. De mi nem feledtünk. Kitartó munkával, igazságkereséssel és bátor kiállással elértük, hogy az ártatlanul kivégzettek nevei ne maradjanak ismeretlenek, hogy a kollektív bűnösség bélyegét eltöröljük, és hogy Szerbia és Magyarország vezetői közösen hajthassanak fejet a vértanúk emléke előtt. Ez nem csupán politikai, hanem erkölcsi győzelem is volt – a tisztesség és az igazság diadala a feledés fölött” – jelentette ki Gyivánovity.

Elértük, hogy megalakuljon a Magyar-Szerb Akadémiaközi Vegyes Bizottság, amelyet a két ország köztársasági elnökei hoztak létre.

„Négy évvel ezután ítélte el a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése a vajdasági magyar civil lakosság ellen elkövetett atrocitásokat és a két ország államelnökei közösen helyeztek koszorúkat az csúrogi vérengzések áldozatainak akkor felavatott emlékművénél. Egy évvel később, 2014-ben a Szerb Kormány kormányrendelettel helyezte hatályon kívül a kollektív bűnösség terhét és a szerb kormányfő a kegyelet virágával rótta le tiszteletét a 44-es parcellán” – emlékeztetett Gyivánovity.

Tavaly Pásztor István-díjban részesültek Áder János és Tomislav Nikolić korábbi államelnökök, mivel 2013-ban megtették a legfontosabb lépését a magyar-szerb történelmi megbékélés felé.

„Az idén ezt a díjat Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke kapják. Ez a díj méltán viseli Pásztor István nevét – egy emberét, akinek elévülhetetlenek és megkérdőjelezhetetlenek az érdemei abban, hogy a két állam és nép közötti jó kapcsolat ma történelmi csúcsponton van” – emelte ki Gyivánovity.

Hangsúlyozta, hogy évről évre azért gyűlünk itt össze, hogy kimondjuk: elítélünk minden erőszakot, minden önkényt, minden olyan tettet, amely emberéletet olt ki bármilyen jelszó vagy indulat nevében.

„Nincs olyan igazság, amely gyűlöletre épülhet, és nincs olyan jövő, amely a múlt elhallgatásával születhet meg. A mi felelősségünk ma az, hogy őrizzük az emlékezés méltóságát, és tanúságot tegyünk arról, hogy a béke és az együttélés nem magától értetődő állapot, hanem naponta újra és újra megőrzendő érték. Felfoghatatlan számomra az, hogy egyesek a közös tragédiáinkat politikai pontszerzésre használják fel. Veszélyes játék ez, legyen az 1944. vagy 2024. Egyben elszomorít és aggódásra ad okot” – nyomatékosította Gyivánovity.

A történelem sötét árnyai csak akkor nem térnek vissza, ha a jövő nemzedékeit az igazság, a megértés és az együttérzés szellemében neveljük.

„Megismétlem: nincs olyan igazság, amely gyűlöletre épülhet. Hálás vagyok, hogy ma velünk vannak. Közösen kell őriznünk az emlékezetet, hogy a jövő ne ismételhesse meg a múlt hibáit” – zárta beszédét Gyivánovity.

A megemlékezésen dr. Csibi Krisztina országgyűlési képviselő, a bukovinai székelyek képviseletében szólt az egybegyűltekhez.

„Nyolcvan és nyolcvanegy évvel ezelőtt emberéletek százait és ezreit oltotta ki a gyűlölet és a bosszú. Ember, embernek farkasa lett, így ártatlan honfitársaink életük teljében vagy éppen életük küszöbén arra kényszerültek, hogy farkaszemet nézzenek a halállal. Kedves egybegyűltek, nyolcvan évvel ezelőtt itt elárvult gyermekek, megözvegyült feleségek, fiaikat sirató szülők százai és ezrei hullatták könnyeiket. Negyvenkét katona halála után legalább annyi asszony özvegyült meg, és 119 gyermek búslakodott. Csupán elképzelni tudjuk, hány embert sújtott ez a mérhetetlen fájdalom” – mondta egyebek közt Csibi Krisztina.

A Vergődő madár emlékműnél koszorúkat helyeztek el Gyivánovity Dániel képviselő-testületi elnök, Szabadka Város Képviselő-testülete nevében, és Srđan Samardžić polgármesteri tanácsos, Stevan Bakić polgármester nevében. Továbbá koszorúkat helyeztek el dr. Pásztor Bálint országgyűlési képviselő, aki egyben a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is, valamint a Képviselőház nevében, Juhász Bálint, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőház elnöke.

Ugyancsak koszorúkat helyeztek el a Tartományi Kormány, az Észak-bácskai körzet, és Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa képviselői, valamint a magyar, a horvát, és a bunyevác nemzeti tanácsok képviselői, akárcsak a Német Népi Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, és a Szabadkai Zsidó Hitközség képviselői.

Ma megemlékezéseket tartottak a bajmoki Akácfa körüli kialakított emléktemetőben, az 1944. november 2-án elhunyt ártatlan áldozatok emlékére, akárcsak a csantavéri Nagytemetőben.

A Zentai úti Szent György-templomban pedig ma istentiszteletet tartottak, az 1944–45-ös ártatlan áldozatok halálának 80. évfordulója alkalmából.